A település földrajza | Mád honlapja

A település földrajza

Nyomtatóbarát változat

A település földrajzi fekvése

"Magyar város Zemplén vármegyében, Hegyalján, hegyek közt. Utolsó posta Tállyához 1 órányira. Határa 7645 hold, melyből erdő 3500 hold, legelő 500 hold, szántóföld 2500 hold, szőlőhegy 1145 hold, kaszáló nincs."
Ezt a rövid jellemzést találhatjuk Mádról Fényes Elek gyűjtésében, a Magyarország Geographiai szótára 1851-es kiadásában.

Mád Tokaj-hegyalja ősi, szőlőtermelő települése. Magyarország észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zemplén hegység és a Szerencsi dombság között terül el. Területe: 31,86 km2. A község fekvése rendkívül kedvező, hiszen bővizű patakokkal szabdalt völgykatlanban helyezkedik el, hegyek, dombok övezik, egyedül déli oldala nyitott. A községet közvetlenül övező domboldalakon folyik az évszázadok óta ismert és elismert szőlőtermesztés. Ezek szőlősorok nagyrészt 15-50% lejtésszögű, tehát erősen lejtős domboldalakon, míg a szőlőterületek kisebb része enyhe lejtésszögű területen található.
 
Éghajlati sajátosságok

Mivel a szőlő hő- és fényigényes mérsékelt égövi növény, így nyilvánvaló, hogy ezekkel az adottságokkal minden szőlőtermesztő vidéknek rendelkeznie kell.

Községünk évi átlaghőmérséklete 10,3 C°, júniusi középhőmérséklet 21,6 C°.
A csapadék éves átlagmennyisége 574 mm, évi napfényes órák száma 2000-2700.

Mád éghajlata tehát mérsékelten hűvös-száraz. Szőlőtermesztésre rendkívül ideális, sőt a vidékre jellemző hosszú, száraz ősz az aszúsodásra is kedvező hatással van.
 
A terület geológiai jellemzői

Mád község területe a Tokaji-hegység kialakulásához hasonlóan keletkezett. A mintegy 14-13 millió évvel ezelőtti vulkáni tevékenységek hatására jött létre. Ekkor riolittufa és riolitláva került a felszínre, ezt andezitláva és tufaszórás követte. A Mád-Rátka-Tállya térségben öt nagyobb tufaszórást is kimutattak. A tufaanyag később agyagosodott, ezt a sekély vizekben történő lerakodása idézte elő. Kialakultak még bentonit-kaolin telepek, majd az ezekhez tartozó tavi képződmények is.
 
Talajtakaró

Az éghajlaton kívül a talaj minősége is döntő jelentőséggel bír a szőlőtermesztés esetében. Több mint 100 éve már, hogy a "Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület" felkérte Szabó Józsefet a terület talajának analízisére, kutatva ezzel a Tokaj-hegyaljai borok minőségének "titkát". A híresen finom bort termelő szőlősorok olyan lejtökön találhatók, melyeknek talaja nyomritkaelemekben gazdag, és zeolitosodott. agyagásványos változások alkotják.
Mád talaja tehát vulkanikus, trachitos eredetű. A hegyoldalakon vörös nyirok az uralkodó talajtípus, míg a sík lankákon a kötött agyagtalaj. Ennek változatai természetesen határrészenként változnak.
 
A település vízrajza

Községünkön több patak is keresztülfolyik. A Mádon eredő Fürdő-patak 11,8 km hosszú, a Szerencs-patak mellékvize. 280 m tengerszint feletti magasságban a Diós-kútnál ered. Vize a Dorgó-völgyi víztárolót táplálja. Jobb oldali mellékvize a 9,3 km hosszú Mádi patak, amely a Fürdős kútból indul.
A Mád-Dorgó-völgyi víztároló vízgyűjtő területe 15km2, ennek 55%-a erdő, 15%-a szőlő. A vízfelület 4,5 ha, legnagyobb mélysége 3,5m.
Átlagos mélysége 2m. 1992-től magántulajdon. A környék egyik legkedveltebb strandolási, horgászási, üdülési helye.