Forró napok jönnek

Nyomtatóbarát változat

Tokaj-Hegyalja és az éghajlati változáshoz való alkalmazkodás ­—

avagy klímaadaptációs képzésén vett részt a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Munkaszervezete

Manapság Tokaj-Hegyalja térségében aszúról, furmintról, dűlőutak fejlesztéséről, a turisztikai vonzerő növeléséről, a Bodrog partjának újrafelfedezéséről és sok más helyi társadalmi-környezeti érték újragondolásáról, a jövő fejlesztési lehetőségeiről beszélünk, miközben együttérzőn sóhajtunk, ha távoli vidékek globális klímaváltozáshoz köthető mindennapi küzdelmeiről, éhen haló jegesmedvékről, szárazsággal sújtott afrikai területekről, kiszáradó közép-ázsiai folyókról hallunk.

Pedig a klímaváltozás nem olyan jelenség, ami messzi vidékeken történik vagy csak a távoli jövőben lesz hatással unokáink életére. Itt és most zajlik, a szemünk előtt, érezteti velünk hatásait természeti környezetünk változásában.

A legújabb tudományos kutatások szerint hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik az éghajlatváltozás káros hatásai szempontjából. A nyár egyre melegebb lesz, akár 37-42 Celsius-fokokra is lehet majd számítani, tovább csökken a csapadékos napok száma és az éves csapadékmennyiség, a kevés hűsítő eső pedig hirtelen, nagy mennyiségben és gyakran heves zivatarok kíséretében zúdul majd le. Az intenzív csapadékhullások során a víz nagyobb része nem tud beszivárogni a talajba, ami növeli az árvízveszélyt. Erősebbekké válnak a szélviharok, nőnek a szélsebességértékek, s erre a téli időszakokban is számítani kell.  

Tokaj‐Hegyalja szőlőtermesztése miatt is különösen érzékeny a klímaváltozás következményeire. A csemege‐, a vörösbor szőlők és a késői érésű fehérborszőlők számára önmagában a melegedés kedvező lehet, ugyanakkor a hirtelen évszakváltás lecsökkentheti a virágzás idejét, az időjárási szélsőségek következtében pedig a tőkék élettartama csökkenhet. A vörös szőlőfajták inkább a melegebb klímát kedvelik, így hazánk egyes borvidékein is el kell gondolkodni azon, hogy inkább a vörösborok irányába kell elmozdulni. Ez a térség számára is vethet fel kérdéseket, hiszen Tokaj-Hegyalján a hárslevelű és a furmint a legjelentősebb, míg vörösszőlő-termelés a térségben nem folyik. Ám Szekszárd környékén és Egerben akár javulhat is a borok minősége ennek hatására.

Az éghajlatváltozás visszafordíthatatlan, legfeljebb mértékén tudunk még valamit változtatni, ha ennek szem előtt tartásával alakítjuk társadalmi-gazdasági életünket. Az Európai Unió elvárása, hogy a tagállamok a 2014-2020-ig tartó időszakban az uniós források 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák, beleértve ebbe a már elkerülhetetlen hatásokhoz történő alkalmazkodást. Mivel az uniós források jelentős részét várhatóan az önkormányzatok hívhatják le, a jövőben fokozottabb szerephez jutnak a klímavédelemmel kapcsolatos döntések és intézkedések során.

A „Klímaválasz” képzés során naprakész ismereteket és konkrét támpontokat kaptunk, mely tudással a továbbiakban segíteni tudjuk a települések vezetőit, hogy fel tudjanak készülni a klímaváltozás hatásaira, azonosítani tudják a szükséges intézkedéseket, és ezeket hatékonyan építsék be a helyi tervezési folyamatokba és szabályozásokba. Így képessé válhatnak arra, hogy hosszabb távon és rendszerben gondolkodva találjanak megoldásokat a káros hatások mérséklésére.  

 

Papp Gergely

területfejlesztési referens

Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft