Mád története

Nyomtatóbarát változat

Mád község nevének eredetéről többféle teória is kialakult. A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév. Ond és Tarcal természetesen a honfoglaló vezérek nevét őrzik. Az a hegy, ahol Árpád állt az Isten-hegy nevet kapta. A másik felvetés viszont Kiss Lajos nyelvész, etimológus elképzelése alapján született. Eszerint a nézet szerint a község elnevezése a "Modu" személynévből származik...

Fontosabb évszámok

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

 1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

Tovább »

A település története 1848-ig

Mád község nevének eredetéről többféle teória is kialakult. A monda szerint honfoglaló őseink vezére Árpád is gyönyörködött a táj festői szépségében. Egy hegy tetejéről csodálta a panorámát, majd lenyűgözve így szólt: "Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!" Így született a "ma ád"-ból a Mád, "szerencsét"-ből a Szerencs, "tájon"-ból a Tállya elnevezés, helységnév. Ond és Tarcal természetesen a honfoglaló vezérek nevét őrzik. Az a hegy, ahol Árpád állt az Isten-hegy nevet kapta. A másik felvetés viszont Kiss Lajos nyelvész, etimológus elképzelése alapján született. Eszerint a nézet szerint a község elnevezése a "Modu" személynévből származik.

A régészeti leletek bizonyítják a tényt, miszerint már az őskor embere is felfedezte a helyiség kedvező éghajlatát, fekvési viszonyait.

Tovább »

Mád lakosságának részvétele a szabadságharcban

Ha csak a XIX. sz.-ig ismerjük a település történetét, akkor is felfedezhettük, hogy a község éleiét jelentősen befolyásolták az ország történelmének eseményei, a háborúk, a változások. Az 1848-49-es szabadságharc Mád lakóinak életében is nagy fordulatot hozott. Klapka tábornok serege is átvonult ütegével a településen. 1849. január 22-én Schlich tábornok felett fényes győzelmet aratott Bodrogkeresztúrnál. A vesztes sereg Mád határába vonult vissza és feldúlták községünket, nagy károkat okozva ezzel az itt élő embereknek. A bodrogkeresztúri csata főutcái rohamát Hegymegi Sámuel vezette. Klapka tábornok seregében tudomásunk szerint több mádi katona is harcolt. Ilyen volt Pándy Sámuel (1795-1864) honvédezredes, aki "1848. VII. 10-től nemzetőr, őrnagy az Országos Nemzetőri Haditanács lovassági osztályán. IX. 23-tól honvédalezredes, az első 10 honvéd zászlóalj ideiglenes főparancsnoka. X. 20-tól a Pesti hadkerület, majd hadmegye parancsnoka. XII. 20-tól ezredes, a szabadságharc végéig a mezőhegyest méntelep parancsnoka."

Tovább »

Mád a fejlődés útján

Az 1848-49-es szabadságharc nagy áldozatokat követelt. Ember, pénz és anyagi veszteségek miatt az ország ismét nehéz helyzetbe került. A szakemberek külföldi gazdasági példákat alapul véve keresték a kiutat. A megoldást a pénzpiac fellendülésében látták, ami a gazdasági fellendülés ígéretét is magában hordozta. Nehézségek árán ugyan, de mégis megkezdődtek az országban a bankok, takarékpénztárak létesítése.

Zemplén vármegye első pénzintézetét Sátoraljaújhelyben, 1864-ben alapították. Községünkben 1872-ben alakult meg a Hegyalja-Mádi Takarékpénztár. A takarékpénztár létesítése jó döntésnek bizonyult, amit a nagy pénzforgalom igazolt. 1893-ban 230 ezer forint betétet kezelt, s mintegy félmillió forint hitelt nyújtott ügyfeleinek.

Tovább »

A két világháború hősi halottai

A világháború az élet minden területére rányomta bélyegét. Az addig pezsgő élet megbénult. A népesség számában is jelentős csökkenés mutatkozik, hiszen a két világháború során sokakat elhurcoltak, a zsidóság nagy részét deportálták, és sokan hősi halált haltak.

Az I. világháború után, a '30-as években kezdtek bátrabban emlékezni az itthon maradtak a frontokon veszett családtagokra, barátokra. Május utolsó vasárnapján - a hősök napján - csöndesen emlékeztek és imádkoztak szeretteikért a község templomaiban.

1936-ban emlékmű is készült, közadakozásból és közpénzből. A szobrot 1936-ban, a volt piactéren, a régi tűzoltószertár előtt állították fel. Az emlékmű teljes harci felszerelésben ábrázol egy bal térdére ereszkedő, jobb kezében babérkoszorút tartó katonát, akinek arca mérhetetlen szomorúságot, megtörtséget sugall. A katona két oldalán márványtáblákba vésve, aranyozott betűkkel a 119 elesett hős neve olvasható. A szobor talapzatán "Pro Patria 1914-1918" felirat található.

Tovább »