Zsidó egyház

Nyomtatóbarát változat

Scheiber Sándor szerint már XVII. század elején érkeztek Mádra zsidók Galíciából. A szőlő- és a borkereskedelembe ők is bekapcsolódtak, elsősorban Lengyelország felé irányult kereskedelmük. 1736-ban nyolc zsidó családot jegyeztek, számuk azonban fokozatosan nőtt. A XVIII. század végére már hitközséget, majd szentegyletet alapítottak, 1771-ben már rabbi is volt az egyházközség élén. A copf stílusú zsinagógájuk 1798-ben épült fel, mely műemlék, Közép-Európában ezen kívül csak egy másik, ma is álló copf stílusú zsinagóga található. Az építkezéshez szükséges köveket az asszonyok és a gyerekek hordták össze, mivel idegen kéz nem érinthette azokat. Már a zsinagóga térbeli elhelyezése is a zsidók jellegzetes felfogását, társadalmi helyzetét tükrözi. Az akkori városközponthoz közel, de nem a főutcán építették fel. Ma is csak földúton közelíthető meg. Az egyszerűnek mondható külső megjelenéssel ellentétben a zsinagóga belseje gazdagon díszített volt.

A déli bejáratán hajdanán csak a férfiak közlekedhettek. A zsinagóga előterében -csakúgy mint minden más zsinagóga esetében - díszesen faragott falikút és kézmosó medence található. A túloldalon egy ma már sajnos csonka pénzgyűjtő perselyt láthatunk a falba építve. A nők külön bejáraton érkezhettek a zsinagógába, és külön hely volt kijelölve számukra a karzaton is.

A tóraszekrényt a keleti falban helyezték el. A szekrényt stukkó oszlopok által tartott barokk attika hangsúlyozza gyönyörű díszítésekkel. A Mózesi k?táblákat tartó oroszlánok, kerubok és a legfelül az indadíszekből kibontakozó tórakorona teszik élménnyé a látványt. Ez a tóraszekrény néhány lépcsőn közelíthető meg, a szertartások során felolvasandó tóratekercseket őrizték benne. A lépcsővel egybeépült az előimádkozó állvány, felette egy ovális kőtáblába vésve az újholdat köszöntő imádság.

A mennyezetet valamikor stukkóminták is díszítették, de ma sajnos a XIX. század végi festés már nem engedi láttatni ezeket. Az 1970-es években az erősen pusztulásnak induló zsinagógát a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével a község felújította. A zsinagóga új tetőszerkezetet kapott, homlokzatát is felújították, de belső átalakítási munkák nem történtek. 2000 augusztusában nagy sikerű koncertet tartottak itt a Zempléni Művészeti Hetek keretében.

A hitközségnek iskolája (josiva), sőt rabbiképzője és csodarabbija is volt, aki a mádi zsidótemetőben van eltemetve. Bár az iskola 1896-ban megszűnt, a zsinagóga alatt található L-alakú barokk - tornácos épület ma is áll.
A mádi zsidóság tehát nagyszerű életkörülményeket teremtett magának. A már itt lévő lakosok is befogadták őket.

Környékünkön és országos szinten is sokan ismerik a mondást: "Ott vagyok, ahol a mádi zsidó" Amely abból a kedves történetből eredt, hogy egy mádi zsidó kereskedő szekerével bort szállított. A települést már jócskán elhagyta, amikor pipára akart gyújtani. Az erős szél azonban akadályozta ebben, ezért visszafordította lovát, hogy rágyújthasson. Rá is gyújtott, majd elindult, anélkül, hogy visszafordult volna eredeti irányába. Pipázgatás közben elbóbiskolt, majd arra ébredt fel, hogy szekere a háza előtt állt meg.

A második világháború, a deportálás sajnos pontot tett a mádi zsidóság történetének végére. Ma Mádon senki sem él az elődök és a leszármazottak közül. Emléküket a fennmaradt épületeken kívül a község szélén található zsidó temető és a zsinagógában 8db márványtáblába vésett, 336 elhunyt neve őrzi.