Egyházak

Printer-friendly version

Római katolikus egyház

A mai római katolikus templom kezdetben magányos őrtorony volt, később kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. Mai templomunk 1653-ban készülhetett el. A templom felszentelésének évére a bejárat feletti kőtáblába vésett 1653-as évszám enged következtetni. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A mai templom építéséről semmilyen feljegyzés nem maradt ránk, így valószínűsíthető, hogy az őrtorony és a régi kisebb méretű templom átépítésével alakították ki mai formáját. Az átalakítási munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Dévald Kornél művészettörténész szerint: " A szentély és a hajója gótikus Árpád-kori templom maradványa" 1606-ban harangkészítésről tettek feljegyzést. 1662-ben két harang volt a toronyban. A harangozásért fizettek. Ezen az összegen a harangozó és az órás osztozott. Ekkor tehát már toronyóra is volt. A XIX. század közepén a vihar többször is megcsonkította a templom tornyát.

Tovább »

Református egyház


Községünkben a református hitű emberek száma jelentősen kevesebb, mint a római katolikus (kb. egyharmada). A reformáció idején azonban a reformátusok voltak többségben, olyannyira, hogy még a római katolikus templomot is elfoglalták, míg Széchenyi György kalocsai érsek 1670-ben erőszakkal kitétette a református prédikátort. A templomépítésre azonban ezután sem kerül sor.

Tovább »

Görög katolikus egyházközség

A Hegyalja Esperesi kerülethez tartozó Mezőzombori Görög Katolikus Egyházközség leányegyháza „filiája”.

Mád községben élő  görög katolikus hívek lélekszáma 75 fő. Lelki gondozásukat Tóth Mihály mezőzombori paróchus látja el. Havonta két alkalommal, második és negyedik vasárnap végez szentliturgiát, minden alkalommal délelőtt 11 órakor a római katolikus templomban.

Az egyházközség címe: 3931 Mezőzombor, Mátyás u. 21.
Tel: 06-47-369-077 

Mindenkit szeretettel hívnak és várnak közösségük összejöveteleire.

Tovább »

Zsidó egyház

Scheiber Sándor szerint már XVII. század elején érkeztek Mádra zsidók Galíciából. A szőlő- és a borkereskedelembe ők is bekapcsolódtak, elsősorban Lengyelország felé irányult kereskedelmük. 1736-ban nyolc zsidó családot jegyeztek, számuk azonban fokozatosan nőtt. A XVIII. század végére már hitközséget, majd szentegyletet alapítottak, 1771-ben már rabbi is volt az egyházközség élén. A copf stílusú zsinagógájuk 1798-ben épült fel, mely műemlék, Közép-Európában ezen kívül csak egy másik, ma is álló copf stílusú zsinagóga található. Az építkezéshez szükséges köveket az asszonyok és a gyerekek hordták össze, mivel idegen kéz nem érinthette azokat. Már a zsinagóga térbeli elhelyezése is a zsidók jellegzetes felfogását, társadalmi helyzetét tükrözi. Az akkori városközponthoz közel, de nem a főutcán építették fel. Ma is csak földúton közelíthető meg. Az egyszerűnek mondható külső megjelenéssel ellentétben a zsinagóga belseje gazdagon díszített volt.

Tovább »